keresés a weboldalon

Kultúra, örökség

Zalaegerszeg lakóinak fontos, hogy az idelátogatók megismerjék a Göcsej kulturális és ipartörténeti múltját. Múzeumaink a város történelmének, az itt élő emberek örökségének, hagyományainknak állítanak méltó emléket, kiállítótereink a kortárs alkotóknak biztosítanak bemutatkozási lehetőséget.

A Göcseji Falumúzeum (link: https://gocsejiskanzen.hu/), az ország első szabadtéri néprajzi múzeuma, mely a várost átszelő Zala folyó holtága és egy régi vízimalom körül kapott helyet. A gyűjteményt 22 zalai településről szállították a helyszínre. A skanzen területén egy 19. századi göcseji települést rekonstruáltak, ahol a látogatók a térség akkori mindennapi használati tárgyaival is megismerkedhetnek. A zalaegerszegi skanzen egyfajta esszenciája Göcsejnek, az ország egyik legarchaikusabb tájegységének, mely a XX. század közepéig szinte érintetlen elzártságban létezett. A falumúzeum látogatója tehát egy meseszerű világba érkezik, ahol az idő mozdulatlanná dermedt valamikor a XIX. században.

A Göcseji Múzeum (link: https://gocsejimuzeum.hu/) épületét Takarékpénztárnak avatták fel 1890-ben. Hencz Antal és Schadl János tervei alapján emelték (máig a városi polgárosodás szimbólumaként tartják nyilván az eklektikus stílusú épületet), majd a II. világháborút követően otthonra találtak benne: városházi irodák, orvosi rendelő, napközis étkezde, varroda, házasságkötő terem, ifjúsági klub, sajtóiroda. 1973-ban Zalaegerszeg és Zala megye múltjának gyűjteményes tárházává vált. A Göcseji Múzeum felújítás és bővítés alatt áll, melyről további információ az aktualitások között található.

Az 1969-ben alapított Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum (link: http://www.olajmuzeum.hu/ ) hazánk második legnagyobb technikai-műszaki múzeuma, mely egyben Európa második legjelentősebb olajipari múzeuma is. Az intézmény birtokolja a legtöbb típusú szivattyút, körülbelül ötvenet. A nyugat-dunántúli régió legnagyobb, rendszerezett szoborparkját is a múzeum területén találhatjuk meg. Ritkaságszámban megy, hogy a múzeum gyűjtőterülete a Trianon előtti Magyarország. Ha az olajipar múzeumi bölcsőjében járunk, se szeri, se száma a gyűjteményeknek – ám ne feledjük, hogy az intézménynek még vannak „tartalékai” a Páterdombon található irodaházban (például itt láthatjuk a világ legkisebb, valamint Európa legrégebbi türelemüvegét is).

A Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház (link: https://www.kereszturyvmk.hu/kh) az egyetlen, egész éven át nyitva tartó népi kézműves „műhelyotthon” Magyarországon, ám abból a szempontból is kiemelkedik, hogy azon kevés építmények egyike, mely kimondottan alkotóháznak épült. Erről regélnek a berendezési tárgyak is, azok a szőttesek, bútorok, használati eszközök, melyeket a ház voltaképpeni felépítői, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület tagjai alkottak. A múlt szeretete és a hagyományok tisztelete szinte tapintható a sajátos építményben, melyet mindenestül magukénak éreznek a kézműves alkotók – hogy a művészeknek szíve, a műalkotásoknak pedig lelke van, azt az odalátogató turisták és városlakók is megsejthetik.

A Gébárti Kézművesek Háza szomszédságában avatták fel a Kárpát-medencei Tradicionális Fa Sírjelek Emlékparkot, (link: https://zalaegerszegturizmus.hu/info/latnivalok/karpat-medencei-tradicionalis-fa-sirjelek-emlekpark/ ) melyben jelenleg 106 fa fejfa reprezentálja őseink temetői kultúráját. Komoly tervező munka, a közösségi tudás mozgósítása előzte meg azt az alkotási folyamatot, aminek az eredményeként 106 fa fejfa reprezentálja őseink temetői kultúráját.

A város egyik emblematikus épülete, az egykoron vallási célzattal épült zsinagóga, ma a kultúra temploma: számos koncertet, bemutatót, gyerekfoglalkozást és kiállítást szerveznek a kiváló akusztikájú Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben (link: https://www.kereszturyvmk.hu/vhk). A Városi Hangverseny- és Kiállítóterem amellett, hogy szórakozásra, elmélkedésre hívja látogatóját, a megyeszékhely múltjáról is regél: emeletén kapott helyet ugyanis a zalaegerszegi zsidóság múltja című állandó tárlat.

A zalaegerszegi kultúra érintésénél kihagyhatalan, hogy említést tegyünk a Hevesi Sándor Színház (link: https://www.hevesisandorszinhaz.hu/) igényes és szórakoztató előadásairól, melyek tartalmas időtöltési lehetőséget kínálnak városunk lakói számára. A 2004-ben alakult Griff BábszÍnház (link: https://griffbabszinhaz.hu/) fiatal kora ellenére számos elismerést vívott ki a bábos szakma körében. Alapvető feladata báb- és gyermekszínházi produkciók létrehozása, a magyar és más népek kultúrájának, hagyományainak megismertetése. Nyaranta pedig a Kvártélyház (link: https://www.facebook.com/kvartelyhaz) szabadtéri színpadán bemutatott darabok nyújtanak kikapcsolódást.

Botfai Erdődy-Hüvös kastély

(link: https://zalaegerszegturizmus.hu/info/latnivalok/a-botfai-erdody-huvos-kastely/)

Botfa nevét a megsárgult dokumentumok 1386 óta őrzik (akkor még „Bathfalwa” alakban írták), azt is tudjuk, hogy a középkorban a csatári apátság birtokának számított. A botfai uradalom birtokosa hosszú évszázadokon át az Erdődy család volt, ők építették 1750 táján a kastélyt, igaz akkoriban még csak földszintes barokk stílusú épületet képzeltek el – körülötte alakították ki korabeli angol minta alapján a mai kastélypark alapjául szolgáló ligetet („Ánglis”).

A neves família rövidebb megszakításokkal a XIX. század végéig maradt Botfán; 1880-ban Hirschler Áron, az új tulajdonos átalakította a kastélyt: kétoldalt megtoldotta és romantikus bástyát építtetett hozzá. A birtokot később fia, Hüvös József örökölte, akit zsidó származása miatt 1944-ben elhurcoltak a haláltáborba. A II. világháborút követően a magára maradt uradalmi „palota” berendezését széthordták, miközben a helyiek igyekeztek neki funkciót találni: iskola, varroda, mozi és bérlakás otthonául is szolgált. A fénykorában több tucat cselédet foglalkoztató Erdődy-Hüvös kastély 2007 óta szálláshely, az épület 2012 őszétől ifjúsági ház funkcióját megtartva a Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend fenntartásában működik.

Art mozi

link: https://www.kereszturyvmk.hu/art/

A népszerű belvárosi Art Mozi elődje, az Ady mozi 1958-ban nyílt meg a nagyközönség előtt. Az elmúlt időszakban vetítés helyett olyan népszerű programok is meghonosodtak itt, mint koncertek, színházi előadások, különféle pszichológiai estek, stb. A fiatalabb és idősebb korosztály egyaránt szívesen látogatja ezeket az eseményeket.

A kultúra és örökségünk érintésekor, fontos templomainkra és kápolnáinkra is kitekintést tennünk.

Mária Magdolna Plébániatemplom

Jézus Szíve Templom

Boldogasszony Kápolna